Mv.Tanfolyam 11.: Végállomás 2017.07.09. 11:53, Hughi
Friss vizsgások
A legutolsó írást, a villany kategória illetve a villany típusok oktatásakor olvashattátok, s azóta megint eltelt három hónap.
Ez idő alatt megcsináltuk a villanyból a kötelező 320 óra gyakorlati vezetést is, levizsgáztunk és azóta tulajdonképpen munkába is álltunk.
A villanyból a vezetés tulajdonképpen eseménymentesen zajlott le. Akárcsak a dízelen is, minden típusból le kellett utazni a 30 kötelező órát illetve az ezután fennmaradó maradékot a 320 órához. Tulajdonképpen a vezetés alatt csak a 120-as vonalon közlekedtünk, bár egy-egy alkalommal eljutottunk Kürtösre is, a körvasúton át a Nyugatiba, és a Ceglédi Flirt vezetés alatt a 100-as vonalon a Nyugatiba, s egyszer volt szerencsém az 1-es vonalra is átnézni.
A típusaink nagy részét itthon le tudtuk utazni hiszen Szili meg Traxx az akad bőven, viszont a Flirtből olyan lassan gyűltek az órák, hogy mindkettőnknek el kellett menni Ceglédre két-két 12 órás napra. Így az is hamarabb meglett. Gyorsan eltelt ez a két és fél hónap vezetés, új embereket ismertünk meg, bővítettük tovább a tudástárunkat, de az igazi kihívás még csak most jön.
A vezetés végével, visszamentünk Miskolcra egy egyhetes konzultációra ami igazából hasznos volt, főleg a Szili esetében hisz jóformán mindenkinek volt legalább egy olyan hibajelensége amiről lehetett beszélni. Következő hét elején pedig belevágtunk a tanfolyam utolsó négy vizsgájába. Első nap az új gépekből második nap a Sziliből és magából a vezetésből kellett vizsgázni. A vizsgamenet Miskolc és Nyíregyháza között gördült oda és vissza is.
Másnap jelentkeztünk a telephelyünkön, hisz sok dolog volt, s még van is. Szerződés módosítás, vezénylés, vonalismeretek, típusismeretek, s az önálló munkavégzés előtti teendők, mint például a munkavégzéshez kapott tabletek beüzemelése, a céges telefon felvétele, parancskönyvek tudomásul vétele.
Ezek után pedig elkezdtük a 120-as, 135-ös vonalismeretek elméleti oktatását, akárcsak a román különbözetét is, ezeket pedig jelenleg is utazzuk le. Egy vonalismeret megszerzéséhez az adott szakaszon három alkalommal kell oda s vissza is utazni. E mellett a héten a Uzsgyi típus elméleti oktatásán is részt vettünk, ennek a leutazását pedig a jövőhéten kezdjük, utána abból is vizsga és máris hivatalosan vezethetjük.
Hát lényegében így ért véget a 16 hónapos mozdonyvezető tanfolyam. A hónap végén mind a kettőnknek már mennie kell az első három önálló szolgálatába.
Az az egy az biztos, hogy így a tanfolyam végeztével, (még koránt sem éveket lehúzva) kezdeti tapasztalattal, kicsit sem bánom, hogy ezt csinálhatom. Természetesen vannak nehézségek, mint amúgy mindenben, mindenhol de igazából szép hivatás ez. Ha nekem nem hiszik járjanak utána, a mozdonyvezetők 85-90 százaléka azt fogja mondani, hogy igazából szereti és mást nem biztos, hogy csinálna.
Hiszen azért megvan a hangulata annak mikor a lemenő nap fényében a gyomai ívekben csillognak előttem a sínszálak mögöttem pedig a vonat oldala rajzolódik, vagy mikor a Nyugatiba járunk be és az Országház illetve mögötte a Budai látkép fogad, de ugyanilyen szép mikor éjfél után nem sokkal a Déli összekötő hídon haladva az ember látja az egész kivilágított Fővárost (nem vagyok Budapest mániás, de tényleg szép). Ugyancsak megfogja az embert a Nagyszentjános környéki látkép pirkadatkor, mikor a szélkerekek teteje már tisztán kivehető, de az alapjuk még teljes sötétségben áll, vagy akár a barcsi erdő félhomályában, a Mura partján Csörgővel utazás. S természetesen nem utolsó egy jó dízellel az Alföldi pusztán csattogni.
S így a végén úgy néz ki -mint ahogy azt már pár rendszeres olvasónk sejtette-, hogy a blog végével részemről az oldal szerkesztése is befejeződik. Hisz az idő már most nagyon kevés, továbbá a már említett technikai gondok sem állnak mellettünk. De a tervek szerint a facebook oldal továbbra is marad, s majd olykor ott jelentkezem/jelentkezünk.
Ha minden igaz néhány képet itt tudtok megtekinteni.
|