Hírek : IV. rész - A kisvasút hanyatlása a II. világháború után |
IV. rész - A kisvasút hanyatlása a II. világháború után
Airfot 2013.07.08. 22:10
Az AEGV közel 140 km-es vonalhosszával nem tartozott a hazai nagyforgalmú vasútvonalak közé, csak egy keskenynyomtávolságú kisvasút volt, amely azonban az életet, a napi rendszeres utazás és szállítás lehetőségét valósította meg a Tiszántúlon, a Körösök vidéke számára. … A kisvasút hosszú ideig, csaknem 50 éven át magántársaság vasútjaként működött, később államosítása után egy negyedszázadig, mint a MÁV Alföldi Kisvasútja. Ez idő alatt hivatását betöltötte, szolgálta a vidék mezőgazdaságát és lakosait, szállította az uradalmak, a földbirtokosok, a kisparasztok, a szövetkezetek, az állami gazdaságok, az ipari üzemek, a gyárak termékeit, az iskolába és munkába járók ezreit. Háromnegyed évszázad alatt eljárt felette az idő, a gépkocsiközlekedést az 1968-as közlekedési koncepció előnyösebbnek, gazdaságosabbnak minősítette, és a vonalat felbontatta. (Dr. Horváth Ferenc)
Kép: Orosháza, Főtér
Piros: az egykori törzsvonalak
Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak
Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak
A háborús események a kisvasutat is tönkretette, de az elsők között állították helyre Orosházán. Az AEGV-t a közlekedésügyi miniszter 1945. november 30-i, 57188/1945. számú rendelete alapján 1945. december 1-jei hatállyal az állam megváltotta és a MÁV kezelésébe adta, díjszabási különállóságát egyelőre meghagyva és MÁV Alföldi Kisvasút néven üzemeltette tovább.
Az Orosházi Hírek 1946. május 30-i száma nagybetűkkel adta hírül, hogy „Lesz kisvasút Gyopárosra”. Ugyanis a város vezetősége átiratot intézett a MÁV központi vezetőségéhez, mely ekkor már az AEGV-nek a tulajdonosa volt, hogy a nyári hónapokban helyezze üzembe a Gyopárosra vivő kisvasúti vonalat. Hangsúlyozva, hogy a kisvasút vonala erősen tönkrement úgy, hogy végig meg kell javítani és ezen kívül a motorokban is hiány van. A MÁV hódmezővásárhelyi üzemvezetősége megkapta az utasítást a pálya rendbehozatalára és a mérési munkálatokat azonnal meg is kezdte. A gyopárosi kisvasút járatainak megindítása kb. két héten belül várható – írta a lap.
Az erősen tönkrement vágányhálózatot Kaszaper irányába is felújították 1949 és 1955 között. Ott jelentős eseménynek számította Tótkomlós – Békéssámson közötti vonal-meghosszabbítás. E község bekapcsolásának gondolata az AEGV hálózatába már 1902-ben felmerült, sőt, mint az korábban említve lett, előmunkálati engedélyt is adtak a megépítéséhez. Anyagi természetű akadályok azonban sorozatosan meggátolták a terv megvalósítását, akkor is, amikor 1927-ben, majd 1948-ban már, mint MÁV vonal készült el, valóra váltva egy régi álmot. Ekkor már az összes kisvasút hálózatán bevezették a négytengelyes személy- és teherkocsik használatát és megjelentek az Mk-48 sorozatú mozdonyok. A fejlődés 1958-ig tartott. Ez után már nem végeztek további felújításokat a kisvasúti utakon. Még a vonalfelújítások idején a kisforgalmú Mezőkovácsháza – Kupapuszta vonalat 1951. június 1-jén átadták a Békéscsabai Gazdasági Vasútnak. A MÁV kezelésbevételével másodszor is a MÁV tulajdonába került.
Előző részek:
III. rész - A kisvasút építése Orosházán
II. rész - Az első vasútvonal továbbépítése Orosháza irányába
I. rész - Az első kisvasúti vonalak létrejötte
|