Piros: az egykori törzsvonalak
Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak
Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak

Orosháza község évekig kitartott a kisvasút iránti igénye mellett- Húsz évvel az első gondolat felvetése után, 1924-ben a község küldöttsége az AEGV igazgatósági ülésén bejelentette, hogy az építkezés költsége /100 vagon búza/ együtt van, megkezdhetik a kisvasút építkezését Orosháza irányába.

A községbe való bevezetést illetően két terv jött számításba. Egyik, hogy a Földvári útról a Kelet utcába fordulna be, majd a Medgyesi utcán haladna tovább a főtér felé. Másik terv, hogy az Aradi utca, majd a Tél utca, Kettőssánc tér és úgy a főtér irányába. Végül az utóbbit fogadták el a kedvezőbb terep miatt. A Tóth malom előtt építették fel a végállomást meg a szolgálati épületeket. A síneket elvezették még a Vasút utcán a nagyvasúti állomás raktárépületéig, a teherszállítmányok be- és kirakodása céljából. A személyszállítást a kisállomásról indították.

Az építkezés elkészülte után próbamenetet tartottak 1924. decemberében – ingyenes utazással – Kaszaperig és vissza. Tíz kocsi telt meg zsúfolásig utasokkal. A Tél utcában, a Sas utca betorkolásánál volt abban az időben egy gémeskút. A vasút mintegy 3 méterre haladt el mellette, ezért kijelölték vízfelvevő helynek, ugyanis a gőzmozdonyokat innen töltötték föl vízzel.

Közben elhatározták azt is, hogy a templom előtti téren egy elágazás beiktatásával tovább vezetik a vonalat Gyopárosfürdőig és Rákóczitelepig. Erre is megkapták az engedélyt és a forgalomba helyezést 1930. április 30-án tartották meg.

Nem sok balesetet jegyeztek fel a kisvasút üzemeltetésének korából. Legfeljebb egy-egy kocsi leugrott a sínről időnként, de olyankor az utasok visszatették és a vonat ment tovább. Nem történhetett nagyobb baj, mert a szerelvény maximum 20 kilométeres óránkénti sebességgel közlekedhetett. Romantikus volt utazni rajta, hiszen nyaranta megújuló piros, sárga, zöld színekben pompáztak a kocsik. Nyitott fedélzetükön padok voltak és a kieséstől lánckordon védte az utasokat. Csúfolódás is érte gyakran a kisvasutat. „Aki siet az menjen gyalog.” Magát a kisvasutat madzagvasútnak a kismozdonyokat pedig kávédarálónak becézték.

Egykori megállói Rákóczitelep felé: Kisállomás – Piactér – Vásártér – Pipis malom – Laktanya – Gyopárhalma – Gyopárosfürdő – Lenin utca – Rákóczitelep.

Pusztaföldvári elágazásig: Kisállomás – Piactér – Aradi utca – Novák megálló –Orosházi iskola – Vásárhelyi határ – Cinkus megálló – Vizi megálló – Tatársánci iskola – Pusztaföldvári elág.

Raktári vágány

A kisállomás helye

Piactér megállóhely. Az állomásépület ma sörözőként üzemel

Elágazás Rákóczitelep felé

Kaszaper felé az új főtéren haladt

Vásártér megállóhely helye

Pipis malom

Laktanya megállóhely

Kisvasút utca. Gyopárosfürdő felé ezen az úton jött

A mai fürdő területén érintette Gyopárosfürdőt

Gyopárosfürdő megállóhely egy régi képeslapon

Lenin megállóhely

Rákóczitelep - Jelenleg EU szabvány játszótér

A vasút itt jött, Rákóczitelep megállóhely felől.

Itt fordult vissza a vasút Orosháza irányába. Rákóczitelep, végállomás.

Előző részek:

II. rész - Az első vasútvonal továbbépítése Orosháza irányába

I. rész - Az első kisvasúti vonalak létrejötte

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés