Azok a 80-as évek!

A dioráma ötlete úgy születet meg, hogy gondoltam építeni kellene egy HÉV III. osztályú állomás épületet, és ezt kellene valamilyen környezetbe illeszteni, amely legyen egy dél alföldi mellékvonal. Viszont, ha már diorámát építek, akkor az meséljen a vasútról és annak talán egy szebb időszakáról ezért választottam a 80-as 90-es éveket. Na meg én ebben a korban vonatoztam a legtöbbet így nekem ez a korszak a legszebb. A helyszín teljesen fiktív - de mint tősgyökeres hódmezővásárhelyi - ezért a Vásárhely nevet kapta. 

Először is felkutattam a megfelelő terveket az épülethez és méretarányos tervrajz készült belőle. Az épület alapanyagának 1 és 2 mm-es polisztirol lapot választottam. A megmunkálás némi odafigyelést kíván. A kivágott falakat összeillesztés után faragasztóval bekentem majd beszórtam csemperagasztóval így imitálva a kőporozást a falon. A festés diszperziós falfesték. A nyílászárok és a cseréplapok az Auhagen termékei. Az állomás kicsit kopottas külsőt kapott, mint egy dél alföldi sokat látott mellékvonali állomás.

A másik épület a kocsma, amely valamikor az állomáshoz tartozó szolgálati épület volt. Ez lett a Sorompó Söröző.

Az épületek elkészítése után láttam neki az alap elkészítésének, amely 2 cm vastag natúr fenyő polc alap, és 2 cm-es lábazati szigetelőanyag.

A talaj faipari ragasztóra szórt homok, a beton és az úttest pedig polisztirolragasztó. Ezeket száradás után festettem, antikoltam , majd következet a füvesítés, amely a Heki és Noch statikus műfüvével készült csomónként telepítve majd festve.

A növényzet saját készítés részint természetes anyagokból és drótból készült fákkal, bokrokkal. A lombozat a Heki és a Noch termékeiből készült.

A kiegészítők nagy része a Vulcan és a Posch modell terméke, de vannak egyedi rendelésre gyártottak is, valamint volt, amit saját magam gyártottam le.

Az ágyazat szintén faipari ragasztó és Auhagen sínkavics ( TT-s ) felhasználásával készült. A sín Piko A gleis festve antikolva.

A figurákat mind magam festettem, hogy ne legyenek olyan játékszerűek és így valamelyest élet hűbbek.

A közúti járművek mind átfestéssel és matricázással készültek. Nagy kedvenceim itt a kor kultikus járművei, mint az Ikarus 260, és az Ifa. Az Ikarus természetesen volán sárga festést kapott.

A vontató állományt jelenleg két Fuggerth M 41 képviseli. Az egyik a sorozat korai színterve alapján van festve, a másik pedig kapott egy a gyárinál szebb festést és egyedi pályaszámozást valamint mindkettő kapott egy kis antikolást. Az állomány hamarosan bővül majd egy M 62- sel és egy Máv 410-es sorozatú gőzmozdonnyal.

A személykocsik szintén Fuggerth Bhv-k, Ap, Ax, Bx kocsik, természetesen antikolva.

A teherkocsi állomány, szintén olcsó alapmodellek átfestésével és át matricázásával készült. Azért természetesen vannak gyári modellek is.

Tervben van még az állomány további bővítése, mind tehervagonokkal mind a mellékvonalakra jellemző egyéb járművekkel pl. Bzmot, M 40, M44, Mdmot.

A dioráma még nincs teljesen kész, még egy két dolog azért hátra van. Például a közvilágítás és épület világítás kiépítése. A dioráma elkészítése körülbelül olyan 40-45 órát igényelt.

A diórámát úgy építettem meg, mint egy modult, amely egy nagyobb egység része, tehát ha épül egy terepasztal, akkor ezt már nem kell még egyszer elkészíteni csak beilleszteni.

Szöveg és fotók: Gyapjas Krisztián