Piros: az egykori törzsvonalak
Zöld: az államosítás után hozzáépült vonalak
Kék: csatlakozó, személyforgalmat is lebonyolító gazdasági vasutak

1897-ben három évi üzem után az ACSEV kezelésbe vette a Mezőkovácsháza-Kupapuszta közötti 15 km-es vonalat. Ezen addig csak teherforgalom volt. A Békéscsabáig történt továbbépítés lehetővé tette a személyforgalom megindítását. Ez szinte első perctől kezdve rohamosan növekedett és a kereskedelemügyi miniszter engedély alapján a teherforgalomtól teljesen elválasztva bonyolódott. E vonal egyik nagy jelentősége az volt, hogy összekötötte Csanád és Békés megyét. Főleg Tótkomlósról utaztak sokan a csabai piacokra és a gyulai törvényszékre. Ezeknek az utasoknak azonban egy jó 5 km-es utat kellett megtenniük gyalog a községükhöz legközelebb eső kisvasúti megállóhelyig, Géza-megállóig. Hamarosan ostromolni kezdték az AEGV igazgatóságát, hogy építsék meg a Géza-megállótól Tótkomlósig vezető vasutat. Kedvező választ kaptak a mintegy 8 kilométernyi vonal építésének elvégzésére és mind Békéscsaba város, mind Békés és Csanád vármegye is hozzájárult a 170.000 korona építési összeg előteremtéséhez. A már említett Wenckheim gróf mentette meg a helyzetet azzal, hogy a Tótkomlósra jutó összeg mintegy kétharmadát magára vállalta, hiszen neki is érdeke volt birtokai jobb közlekedése.

A kereskedelemügyi miniszter engedélyt adott a Géza-megállótól Tótkomlóson át Békéssámsonig vezető kisvasút megépítésére is, de az építkezés csak Tótkomlósig indult meg és gyorsan be is fejeződött. A műtanrendi bejárás és ünnepélyes átadás 1905. március 21-én volt megtartva.

Közben már foglalkoztak a Géza-megállótól Orosházáig vezető vonal építésének gondolatával olyannyira, hogy, amikor a pénzügyi fedezet is biztosítva volt, 1906. augusztusában a miniszteri engedély is megérkezett az AEGV-hez az előmunkálatok megkezdéséhez. Érdemben azonban nem történt semmi, mert a figyelmet egyrészt a már épülő Békéscsaba – Békés – Vésztő vonalra fordították az AEGV-nél, másrészt egy Tótkomlós – Békéssámson – Hódmezővásárhely vonal építésének terve is napirenden volt. Közben szaladtak az évek, a költségek emelkedtek és közbejött az I. világháború is.

Előző részek:

I. rész - Az első kisvasúti vonalak létrejötte

Szólj hozzá te is!

Név:
E-mail cím:
	Amennyiben megadod az email-címedet, az elérhető lesz az oldalon a hozzászólásodnál.
Hozzászólás:
Azért, hogy ellenőrízhessük a hozzászólások valódiságát, kérjük írd be az alábbi képen látható szót. Ha nem tudod elolvasni, a frissítés ikonra kattintva kérhetsz másik képet. Írd be a fenti szót:

Súgó Még nincs hozzászólás.